NAPOLEON HILL MESÉL AZ ANDREW CARNEGIE-VAL VALÓ TALÁLKOZÁSÁRÓL
Elmédben pontos képed legyen arról, hogy mit akarsz elérni


Napoleon Hill tanításain világszerte kiemelkedő üzletemberek, alkotók, vállalkozók, sikeres emberek nevelkedtek több nemzedéken át. Gondolkozz és gazdagodj! című könyve több mint 20 millió példányban kelt el, és bármely más könyvnél több embert ösztönzött arra, hogy gazdagságra tegyen szert, illetve sikeres legyen a pályáján.

Egész életében hangsúlyozta, hogy a siker filozófiájáról és titkáról Andrew Carnegie-től, MINDEN IDŐK második leggazdagabb emberétől hallott (az első helyen most, 2008-ban is Rockefeller áll), aki megbízta őt egy olyan Mestermódszer kidolgozásával, amely később az egész világ hasznára vált.



Kutatásaim oda vezettek engem, hogy azt a lelki képességet tanulmányozzam, amivel valamennyiünket megáldott a természet. Ezen a területen találtam egy olyan törvényszerűségre, amely lehetővé tette számomra, hogy emberek millióinak segíthessek abban, hogy megtalálják életük értelmét és célját. Felfedezésemet az elképzelhető legegyszerűbb módon akarom megfogalmazni, mert így feltárhatom előtted, miért igaz az, hogy amit az elme képes elképzelni, és amiben hinni tud, azt meg is tudja teremteni; függetlenül attól, hogy a múltban hányszor vallottál kudarcot céljaid elérésében, vagy attól, hogy céljaid mennyire elérhetetlennek tűnnek.

Akkor találkoztam először azzal a mély törvényszerűséggel, amely alapján mi magunk választhatjuk meg életutunkat, és teremthetjük meg valóságunkat, amikor Andrew Carnegie a Siker Tudományáról adott nekem leckéket. Éppen azt fejtettem ki Andrew Carnegie úrnak, hogy szerintem nem én vagyok a legmegfelelőbb személy arra, hogy a nagyvilágnak a siker filozófiájáról információt adjak, mivel akkoriban nagyon fiatal, tanulatlan, és meglehetősen szegény voltam. Amit Carnegie úr felelt erre, azt sohasem fogom elfelejteni, mert megváltoztatta az egész életemet, és arra vezetett, hogy képes voltam emberek millióinak az életét megváltoztatni, olyanokét is, akik akkor talán még meg sem születtek.

„Hadd hívjam fel a figyelmedet egy fantasztikus erőre, amely teljes egészében az uralmad alatt áll.” – mondta Mr. Carnegie. „Egy olyan hatalom ez, amely erősebb, mint a szegénység, erősebb, mint a tanulatlanság, erősebb, mint az összes kétely, félelem és babona, amely eltölti lelkedet. Ez a hatalom az a képesség, hogy átveheted az irányítást az elméd fölött, és annak végtelen teremtő erejét arra irányíthatod, amit el akarsz érni az életedben. Ez a mély hatalom – folytatta Mr. Carnegie – a Teremtő ajándéka számunkra, ezért úgy kell tekintenünk rá, mint a legnagyobb ajándékra, amellyel minket – embereket – megáldott, mivel ez az egyetlen olyan dolog, amely felett, és amelynek az irányultsága felett, teljes és megcáfolhatatlan hatalmunk van.

Mikor a szegénységedről, vagy a tanulatlanságodról beszélsz – magyarázott tovább Mr. Carnegie – akkor egyszerűen arra összpontosítod az elméd erejét, hogy az ezeket a nemkívánatos körülményeket valósítsa meg az életedben. Mivel az az igazság, hogy bármi legyen is az, amire a gondolataidat összpontosítod, az elme azt magához vonzza. Most már látod, miért olyan fontos felismerni azt, hogy minden siker alapja a cél pontos meghatározása, vagyis az, hogy az elmédben pontos és tiszta képed legyen arról, hogy mit is akarsz elérni.”

Aztán Mr. Carnegie beszédét egy csodálatos univerzális törvény leírásával folytatta, amely oly nagy hatással volt rám, hogy ott helyben gyökeresen megváltoztatta egész életfelfogásomat. Ennek hatására rögtön megfogalmaztam és magam elé tűztem egy olyan célt, amely olyannyira elérhetetlennek tűnt az akkori lehetőségeimhez képest, hogy a barátaim és a családtagjaim hitetlenkedő megdöbbenéssel reagáltak rá.

„Minden egyes emberi lény – folytatta Mr. Carnegie – aki csak a Földre születik, magával hozza azt a képességet, hogy teljes egészében ura lehet az elméjének, és annak végtelen hatalmát bármilyen – neki tetsző – célra irányíthatja. De a születés pillanatában, képletesen szólva, két lepecsételt borítékot hozunk magunkkal” – magyarázta tovább Mr. Carnegie.

„Az egyik borítékon ez áll: „Mindaz a bőség, amit élvezhetsz, ha elmédet uralmad alá rendeled, és a neked tetsző dolgokra irányítod.”

„A másikon pedig ez áll: „ A büntetés, amit azért kell fizetned, mert elmulasztottad, hogy átvedd a hatalmat fölötte, és megfelelőképpen irányítsd az elmédet.”

„És most hadd mondjam el neked, hogy mit tartalmaz ez a két lepecsételt boríték.

Abban, amelyre az van írva, hogy Bőség, a következő javak találhatók: jó egészség, lelki béke, olyan munka, amit szeretettel, szívesen végzel, a félelem és aggodalom teljes hiánya, az élethez való pozitív hozzáállás, olyan és annyi anyagi gazdagság, amit és amennyit magad választasz.

Az a boríték, amelyre az van írva, hogy Büntetés – folytatta Mr. Carnegie – egy olyan listát tartalmazz, amely felsorolja mindazt, amivel fizetnünk kell azért, hogy nem vettük át az uralmat a saját elménk fölött: betegség, félelem és aggodalom, kétely és határozatlanság, frusztráció és kedvetlenség, szegénység és hiány, és még egy csomó más gonosz indulat, úgymint irigység, féltékenység, düh, gyűlölet és babona…

Nos, nekem az a hivatásom ebben az életben, hogy segítsek neked – vagy bárki másnak, akinek szüksége van a segítségemre – abban, hogy kinyithasd, és használhasd a Bőség feliratú boríték tartalmát. Ehhez a kezdő pont az,
(ha valóban Te akarsz az életutad megteremtője lenni), hogy a most következő egyszerű instrukciókat szóról szóra, hűségesen követed:

Szerezz be egy kisebb alakú jegyzetfüzetet, melyet magaddal tudsz hordani, és amelybe újabb lapokat is befűzhetsz – valami ilyesmit, amit én is használok itt…, és az első oldalon szemléletesen írd le, hogy mi a legfőbb vágyad az életedben: azt a pozíciót, körülményt, dolgot, vagy helyzetet, ami számodra a sikert jelenti. Mielőtt elkezdenéd az írást, emlékezz arra, hogy az egyetlen korlát, ami létezik, az, amit te magad állítottál magad elé, vagy amit másoknak megengedtél magad elé állítani.

A jegyzetfüzet második oldalára pedig írd fel pontosan és precízen, hogy mit vagy hajlandó adni cserébe azért, amit kapni kívánsz az élettől. Ez ne maradjon csak szándék, hanem rögtön, aktívan kezd is el gyakorolni az adást.

Memorizáld mindkét fenti szándékodat: azt, hogy mire vágysz, és azt is, hogy mit szándékozol adni érte cserébe, és ismételd el őket legalább egy tucatszor naponta. Minden egyes alkalommal a kijelentések után fejezd ki háládat azért az adományért, amelyet születésedkor kaptál a Teremtőtől ily módon: „Nem további földi javakat kérek az Isteni Gondviseléstől, hanem azt, hogy a végtelen gazdagságot, amelyet születésemkor azzal a képességemmel kaptam, hogy elmémet irányíthatom, és annak teremtő erejét felhasználhatom bármilyen cél megvalósítására, bölcsebben legyek képes felhasználni.”

Hogyha nehezedre esik elfogadni és hangot adni ennek a mély hálaimának, akkor próbáld meg ugyanolyan alázatos egyszerűséggel és őszinte jóakarattal megközelíteni ezt a gondolatot, mint ahogy én nyújtottam át ezt a tudást neked, és akkor egy jobb világ fog feltárulni előtted. Egy olyan világ, ahol minden dolog és esemény, amelyet megtapasztalsz, saját elméd teremtő erejének a fizikai megvalósulásai.

És most hadd zárjam le ezt az első találkozást a kedvenc hálaimám szavaival:
„Ó, Isteni Gondviselés! Nem további földi javakat kérek Tőled, hanem azt, hogy a végtelen gazdagságot, amelyet születésemkor azzal a képességemmel kaptam, hogy elmémet irányítani, és annak teremtő erejét felhasználni tudom bármilyen cél megvalósítására, bölcsebben legyek képes felhasználni.”